A férfi, aki idős korára lett akciósztár

liamneeson1

Liam Neeson a héten töltötte be a 64. életévét, ezért megérdemli, hogy átvegyük kalandos életét. Ő az a színész, aki több pályatársával ellentétben képes volt idős korára is “menő” maradni a nézők szemében, akivel a mai napig el lehet adni egy akciófilmet.

A színész még William John Neeson néven látta meg a napvilágot 1952-ben, az észak-ír, Ballymena-ban, három leánygyermek mellé egyetlen fiúként. Átlagos gyerekkora volt, tanult, dolgozott, aki egyre jobban kezdett érdekelni a színművészet. Utóbbi annyira a szenvedélyévé vált, hogy sikerült bekerülnie a dublini színházba is. A színpadon ugyan mindig drámai szerepeket vállalt, ám a filmek terén a karrierjét olyan kalandfilmekben kezdte, mint az Artúr király legendáját felelevenítő, 1981-es Excalibur, ahol össze is jött Helen Mirren-nel, és utána sokáig együtt is éltek. A másik emlékezetes műve ebből a korszakból a Támadás a Krull bolygó ellen c. sci-fi, ami deklaráltan egy Star Wars-koppintás, de a vállalható fajta.

1985-ben Neeson megkapta élete első főszerepét: a Lamb c. drámában alakíthatta a címszereplőt. Sajnos azonban ez az alkotás nem hozta meg számára az átütő sikert, így maradtak továbbra is a kisebb szerepek (Holtbiztos tipp, Pajzán kísértetek, Gördülő kavicsok). 1990-ben azonban bekövetkezett valamiféle fordulat, amikor is az akkor már kultstátusznak örvendő Sam Raimi által rendezett Darkman c. sötét “szuperhősfilm” főszereplőjét alakíthatta. Ez a film viszont már olyan sikeres lett, hogy nem csak három folytatást kapott (igaz, Neeson nélkül), hanem színészünk karrierjének is adott egy jó nagy lendületet. Ennek köszönhetett szerepelhetett egy Woody Allen-filmben is a Férjek és feleségekben., és ez az út vezetett el az egyik legfontosabb szerepéhez, a Schindler listájához is, ami meghozta számára az első, és mind ez idáig egyetlen Oscar-jelölését. Mellé pedig a világhírnevet, és innentől kezdve megállíthatatlan lett.

schindlers_list_2_neeson

Mindeközben a színházat sem hanyagolta el, ami az Egyesült Államokban nagyjából egyet jelent a Brodway-jal. Ez azért is volt fontos állomás Neeson életében, mivel itt ismerkedett meg Natasha Richardson-nal, akit 1993-ban feleségül is vett, és annak tragikus haláláig együtt nevelték két gyermeküket.

Neeson azonban rákapott az Oscar-jelölés ízére, így viszonylag hamar el is vállalta a skót igazságosztó szerepét a Rob Royban, ami igazából egy romantikus kosztümös film az azóta már két Oscar-díjas Jessica Lange-val (American Horror Story első 4 évada). Az Akadémia azonban egyedül a mellékszerepben parádézó Tim Rothot jelölte szobrocskára, tegyük hozzá, jogosan.

Meryl Streep már 1996-ban is egy ikon volt, így a kettejük főszereplésével A gyanú árnyékában-nak ütősnek kellett volna lennie, de úgy eltűnt a süllyesztőben, hogy fáj nézni.  Ezt követte egy újabb Oscar-esélyesnek tartott mű, a Michael Collins, amiben ismét egy ír nemzeti hőst alakíthatott. A film ugyan sikeres és népszerű lett, csak épp az Akadémia tagjainak a figyelmét kerülte el.

1999-ig úgy tűnt, hogy végleg benne marad a komolyabb filmszerepekben, ám amikor George Lucas felajánlott neki egy fontos szerepet az új Star Wars filmre, a Baljós árnyakra, arra ő sem tudott nemet mondani. A színész olyan lelkes volt, és annyira bízott Lucas-ban (ismerjük el, joggal), hogy a szerződés aláírása előtt még el sem olvasta a forgatókönyvet. A színész azonban Jar Jar Binks és a csupa zöld háttér dacára helyt állt, és Darth Maul mellett Qui-Gon Jinn az egyik legjobb karaktere a filmnek. Talán még szerencsés is volt, amiért a végén kinyírták, és nem kellett tovább a trilógiában szenvednie.

Még ugyanebben az évben jött ki A ház hideg szívének a remake-je, Az átok, vagyis hirtelen már egy klasszikus horrorban is lehetett látni hősünket.

2002-ben ismét megcsinálta a szerencséjét, amikor is a mai napig népszerű karácsonyi romantikus-vígjáték, az Igazából szerelem egyik történetszálát elvállalta.

2005-ben a történelem bizonyos szempontból ismételte magát: Neeson egy legendás alak tanítómestere lett egy új filmtrilógiában, hogy aztán ismét meghallhasson már az első rész végén. Igen, ez volt a Batman: Kezdődik!. De amíg az alkotóknak bejött a siker, Neeson karrierje úgy kezdett egyre jobban fakulni.

taken

Szerencséjére azonban 2008-ban jöttek a franciák, és meggyőzték az akkor már 56 éves férfit, hogy játsszon el egy kőkemény akcióhőst. Neeson A másik férfi látványos bukását követően pedig inkább belement, mintsem eltűnjön a süllyesztőben. Ez volt az Elrabolva, a többi meg már történelem. Ez a film azonban nem csak az ő karrierjében jelentett egy második aranykort, hanem divatba hozta az akciófilmeket a pályatársai között – sajnos. Ugyanis nem mindenkinek áll jól az öregemberes lövöldözősdi. (Lásd Sean Penn és a Gunman.)

Innentől viszont valami elszakadt Neesonban és sorban vállalt el mindent, amit csak elé raktak. Így vállalt el olyan kétes megítélésű filmeket, mint a Titánok harca (és annak folytatása), A szupercsapat feldolgozása vagy a hatalmasat bukó Csatahajó. Szerencsére ezek mellett azért akadtak vállalhatóbb szerepei is, mint az Ismeretlen férfi, Non-stop vagy a Fehér pokol. Ellenben képes volt még bevállalni az anyagi sikert hozó, de kritikailag megbukó Elrabolva-folytatásokat is.

A színész ugyan még mindig próbálkozik a drámákkal is, de pl. A harmadik fél kevesek ingerküszöbét érte el. Ugyanakkor már akciófilmekben is egyre inkább rossz nézni, és ez a bevételeken is meglátszik: sem A sírok között, sem az Éjszakai hajsza nem lett átütő siker.

Azért még nem kell sem félteni, sem temetni a karrierjét, elvégre  jelenleg Martin Scorsese-vel dolgozik együtt a Silence c. kosztümös drámában. De ettől függetlenül is, Neeson mindig is egy olyan színész volt, aki tudott lépést tartani a trendekkel, egy igaz túlélő.

Ha tetszett a cikk, oszd meg! :)
(Visited 158 times, 1 visits today)